A  FAJTA  EREDETE

A husky szó az eszkimóknál, az északi népeknél és Alaszkában azt jelenti: szánhúzókutya. Eredete a legvitatottabb és a legismeretlenebb. Feltehetõen Kelet-Szibéria területén, a Kolima folyó és a Bering szoros által határolt területen élõ néptörzsektõl (akik halászattal és vadászattal foglalkoztak) szerezték be orosz szõrmekereskedõk, hajósok az elsõ egyedeket, akik aztán átvitték ezt a fajtát az amerikai kontinensre. Az "aranyláz" idején Amerikában egyre divatosabbá váltak a szánhúzóversenyek, s azokon egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gyorsaság. A szibériai Huskykat Alaszkában már nem csak a halászatnál, vadászatnál használták, hanem egyre inkább a versenyek legismertebb és legkedveltebb kutyafajtája lett. Az északi szánhúzó fajták között ezek a legkisebbek, de a leggyorsabbak, a legszelídebbek és a legcsendesebbek.
E kutyafajta karrierje tulajdonképpen az " All Alaskan Sweeptakes "-en indult, amelyre egy orosz szõrmekereskedõ, Goosak is benevezett Szibériai husky kutyáival. Ezek sokkal kisebb termetûek voltak az Alaszkában akkor ismert számhúzó fajtáknál, ezért sokan kinevették érte. De a fogatok megelõzésével, remek idõeredményével bebizonyította, hogy helyesen cselekedett mikor Szibériából áthozott kutyáival starthoz állt.
Ettõl a pillanattól kezdve, mind többen és többen importáltak e fürge lábú kutyafajtából. Leonard Seppalát szintén az arany utáni vágy késztette arra, hogy Alaszkában próbáljon szerencsét. Életét a szánhúzásra és kutyáira tette fel. Célja a Szibériai Husky céltudatos tenyésztése volt, az, hogy a magasság megnövelése párosuljon a gyorsasággal, kitartással, eleganciával. A versenyek mellett életének csúcspontját 1925-ben érte el, az Alaszkai diftériajárvány idején. A fogatok egymást váltva , 5 és fél nap alatt jutatták az életmentõ szérumot Nome-ba. Seppala tette meg a leghosszabbb távot, 340 mérföldet, míg a többi fogatra átlagban 53 mérföld jutott.   Tiszteletükre, rájuk emlékezve, minden évben megrendezik a nagy alaszkai versenyt, az 1049 mérföldes "Iditorod Trail"-t.
1930-ban az American Kennel Club kiadta az elsõ hivatalos standard-et. 1946-ban, a második világháború után a Norris házaspár élesztette fel újra Csipkerózsika álmából a szánhúzóversenyeket, s gazdagította új vonallal a husky tenyészállományt. Európában elõször az ötvenes évek közepén jelent meg a Szibériai Husky Svájcban. De szépsége, kedvessége, okossága és különlegessége miatt röviddel ezután népszerû lett Európa többi országában, így ma már hazánkban is.