alábbi idézAz et Nagy Tamás: AZ ALASZKAI MALAMUT címû könyvébõl való. Az idézet a szerzõ külön engedélyével lett megjelenítve. Az itt látható szöveg szerzõi jogvédelem alatt áll! A könyv megrendelhetõ a 06-27-354-261, illetve a 06-20-331-8030-as telefonszámokon!

Fej

A legfontosabb, hogy a fej nagysága arányban legyen a kutya nagyságával. A fejnek magasfokú intelligenciát, gyengédséget kell sugároznia. Nem szabad durvának, szögletesnek lennie. Széles és erõteljes, fülek között lekerekített koponyája különbözteti meg a többi északi fajtától. Koponyájának nem szabad szögletesnek lennie, mert hó és nedvesség gyûlhet össze rajta, ami megfagyva a fülek mozgásképtelenségét okozná. A homlok és az arcorri rész találkozásánál, a szemek között helyezkedik el a "stop", ami igazából zsírpárna, amely télen feltöltõdik az egész koponyát körülvevõ hasonló szövetekkel együtt, a már fent említett hó és nedvesség összegyûlésének elkerülése, valamint hõszigetelés céljából. Tél múltával ezek a zsírpárnák lefogynak, mivel már nincs szükség rájuk tovább szemvédõként. Ezen okok miatt a malamut feje télen teltebbnek, kerekebbnek látszik, mint nyáron.
 

Szemek

A szemek barnák, mandula alakúak, közepesen nagyok. Kék szemek kizárandóak. A barna szem színárnyalata összhangban kell, hogy legyen az egyed megjelenésével. A vöröses szín árnyalat a coboly és vörös színû kutyáknál az általános pigmentáltság összefüggései miatt a szemek színét is világosabbá teheti.
Ezért oly fontos a malamut színváltozatainak jó ismerete, felismerése bírálatkor! A kerek vagy dülledt szemek hibának minõsülnek, mivel sérülékenyek és hóvakságot kaphatnak. Téli idõszakban a szem körüli zsírszövetek feltöltõdnek, s ezzel mintegy védelmi szerepet töltenek be nap, hó, jég, hideg ellen. A lerakódott havat, jeget a kutya fejének rázásával könnyedén eltávolíthatja a kocsonyásan mozgó zsírpárnákról. Amely kutyáknál ez hiányzik, a hajtók olajozással kénytelenek eltávolítani a megfagyott havat a szem körül.
 

A szempillák a malamutokon jól fejlettek, mivel jelentõs szerepet játszanak a szem vé delmében havazás és erõs napsütés idején.

Fülek

A fülek közepes nagyságúak, de kicsik a fejhez arányítva. Háromszögletûek, de kissé lekerekítettek a csúcson. Egymástól távol helyezkednek el a koponya hátsórészén oly módon, hogy a fül alacsonyabbik éle, ahol egyesül a koponyával, egy vonalba essen a szem felsõ és alsó csücske által képzett egyenes vonallal.
 

Ez oldalnézetben olyan benyomást kelt a fül csúcsát tekintve, amikor a fülek figyelnek, mintha az kiállna a koponyából, és kissé elõre dõlne. A szabályosan ülõ fülek képesek körkörösen mozogni, lelapulni a hideg és hó elõl. A mozgatásnak különösen nagy szerep jut a vezényszavakra való figyeléskor, valamint a hó és jég repedéseinek, zajoknak észrevételénél, a hó lerázásakor, kommunikációnál. Ha egy szánhúzó kutya nem hallja meg a repedésék halk zörejeit, s nem tudja jelezni azt a hajtónak, akkor az egész csapat odaveszhet. A fülek kicsik, vastagok és gazdagon szõrözöttek, hogy minimalizálják a hõveszteséget. Bármely tendencia, amely arra mutat, hogy a fül hajlik vagy hajladozik, hibának számít, mivel ez a vércirkuláció lelassulásához vezet, és megnöveli eme fontos testrész lefagyásának veszélyét.
 

Orr és száj
 

A malamutnak viszonylag rövid, széles orra, egyenes orrháta van. A szájszélek szorosan záródnak, sohasem lógósak. A lógó szájszéleken megülõ nyál megfagy, a túlságosan nyílt szájon át nagy a hõveszteség és a szájon belül a fogínyen fagyás jelentkezhet. A melegben lihegõ kutya szájállása azonban nem tévesztendõ össze a "lógó szájjal"!

Fogak

A malamut fogai nagyok, erõsek, ollószerûen záródnak. Az a kutya, akinek fogazata ráharapással találkozik, el tudja ugyan fogyasztani a fagyott ételt, de fogai hamar lekopnak.

Az alul- vagy túlharapásos egyed nem képes a fagyott ételt megragadni, harapni, tépni, az étel kihullik a szájából. Amelyik szuka az utóbbi harapással rendelkezik, csak nagy nehézséggel tudja elharapni a köldökzsinórt elléskor.

Az állkapocs helyes állása, izmainak megfelelõ erõssége, az ollós harapás, és maga a hiánytalan és precízen mûködõ fogazat elengedhetetlen; hiszen végül is ez biztosította ezeknek a kutyáknak és rokonaiknak fennmaradását az evolúció során.

Az evolúció során különbözõ típusú fogak és fogazat kialakulását figyelhetjük meg fa jonként; s azon belül alfajonként, fajtánként annak függvényében, hagy életmódjukhoz és táplálékukhoz mely típusú fogazat volt a legalkalmasabb.

Némely típusú fogazat kiváló volt a hús feldarabolására, más állatok fogazata már lehetõvé tette a rágósabb, kemény étel elfogyasztását is. A túlspecializálódott fogazatú fajok azonban speciális táplálékuk megszûntével, azzal egy idõben eltûntek a földtörténet süllyesztõjében.

- Az evolúció megjutalmazza a hatékonyságot!
 

A kutyafélék, lásd farkasok és alfajaik a legelterjedtebb ragadozóvá lettek a Földön, és a macskafélék fölé, a csúcsragadozói pozícióra törtek.

Elõnyeik a következõk voltak: - sebesség, - kitartás az üldözésben, - hosszú távú futásra való képesség, - alkalmazkodóképesség az élettérhez; ezek tették õket a macskák méltó ellenfelévé.

Amiben azonban túlszárnyalták õket, az a csapatmunka, kommunikáció és a változatos étrend volt.

Tökéletes vadásszá azonban akkor vált a farkas, amikor az egyenes vonalú üldözés mellett stratégiát is vitt vadászatába!

Ahol az erõ és sebesség nem jutott eredményre, ott a stratégia gyõzedelmeskedett. Ez a példa is kiválóan bizonyítja a farkasok jól fejlett kommunikációs készségét. A változatos, opportunista (eszik, amit talál) táplálkozáshoz azonban szüksége volt a megfelelõ fogazatra, s ez tette õt nyerõvé az életben, a fajfennmaradásban való küzdelemben. Gyümölcsök,gyökerek, gombák, magvak, rovarok fogyasztásának képessége életben tartja õket ínségesidõkben is.
- Az egyetlen lény, aki föléjük tudott kerekedni ez idáig, az ember; aki az utóbbi évtizedekben utóhadjáratot folytatott ellenük.
 

Nyak

A nyak erõs, és enyhén ívelt kell, hogy legyen. Nem túl hosszú vagy túl rövid, de megfelelõ méretû ahhoz, hogy munka közben lépésváltás nélkül le tudjon hajolni, hogy havat vegyen fel a szomjúságát csillapítani, vagy vadászatkor a nyomot követni.

A nyak megfelelõ hosszúsága szükséges a kiegyensúlyozott, stabil mozgáshoz munka közben.

A nyak alsó részén az úgynevezett toka (kanokon jobban észrevehetõ) kettõs szerepet játszik. Az alatta lévõ zsírszövetek által a levegõ felmelegedve érkezik a tüdõbe, így a tüdõ nem tud károsodni. Pihenéskor a szív és a tüdõ környékét melegíti, sõt néhány kutya mellsõ lábainak melegen tartására is használja. Így lecsökken az izmok, inak sérülésének veszélye hirtelen munkakezdéskor. A másik védõszerepe esetleges verekedéskor, harc közben védi az állat belsõ- és légzõszerveit.

Testfelépítés

A mellkasnak jól fejlettnek, erõsnek és mélynek kell lennie. A test zömök felépítésû, de nem túl rövid. A hát egyenes és enyhén lejt a far felé. A hátizmok erõsek, de nem túl rövidek, hogy hátráltassák a mozgást, vagy túl hosszúak, hogy gyengítsék a hátat. Mindkettõ hiba:
 

A kövérség nem megengedett, viszont egy egészséges rétegû, kemény zsírszövet védi az izmokat és a testet a kihûléstõl.

A malamutnak kell, hogy legyen elég mélysége és szélessége ahhoz, hogy helyet tudjon adni az erõteljes, masszív szívnek, és a tüdõ tágulásának. A sekélyes és keskeny test nem képes kibírni a hosszú órákig tartó kemény munkát, vagy a tüdõt melegen tartani sarkvidéki hideg idõjárási körülmények között.

A mellkas elülsõ bordái kissé hajlottak könyökmagasságban, hogy biztosítani tudják a mellsõ lábak folyamatos, akadálytalan mozgását.

Lábak, lábfej
 

A dolgozó malamut nélkülözhetetlen része a jó láb és lábfej. Ha a Iába feladja, nem ér semmit! Az elsõ lábak erõs csontozatúak, jól izmoltak, lábközép egyenes, rövid és erõs, majd nem függõleges oldalnézetben.

A lábfej nagy és szoros, az ujjak zártak és íveltek, a talpak vastagok és kemények, a körmök rövidek és erõsek.

Az ujjak között bõrhártya található, az ujjközök szõrrel jól fedettek.
 

A hátsó lábak szélesek és erõteljesen izmoltak a combon. A lábszár kissé ívelt, a csánkok szélesek és erõsek, kissé íveltek. A tehéncsõnk hiba.

A malamutnak kivételes erõt és tetemes hajtóerõt kell sugároznia! Bármely látszata a hibás lábnak, lábfejnek, állás vagy mozgás közben, a legkomolyabb hibának tekintendõ!

A túl hosszú és lágy szõr hibának tekintendõ, mivel az ilyen szõrön az ujjak között jég gyûlik össze, ami lerokkantja a kutyát. Pihenéskor az állat megpróbálja eltávolítani a gyötrõ jégdarabokat, de az újabb sebekkel és nedvességgel jár, ami ismételt fagyást eredményez. A malamutnak ahhoz, hogy állóképes, eredményes munkakutya legyen, erõs, szoros, kompakt
lábfejre van szüksége!
 

Farok

Szõrrel jól borított, általában a hátán, hát fölött hordozott, amikor nem dolgozik. Legjobban talán a nõi kalapokon díszelgõ strucctollhoz hasonlóan bókol.A farok ily módon való kialakulása kritikus a kutya életben maradásának szempontjából. Mint az egyik legfontosabb szigetelõ- és kommunikációs eszköz használatos. Mint szigetelõ: a szélsõséges idõjárásban játszik fontos szerepet, miszerint a farkával takarja el az összes szõrrel nem fedett testrészét; így a végbélnyílást, nemi szerveket, talpakat; orrot, szájat. Ezáltal azon testrészek - amelyek egyébként a felületükön lévõ nedvesség miatt ki lennének téve a megfagyásnak - védve vannak. Ez azonban azt jelenti, hogy a faroknak megfelelõ hosszúságra (minimum csõnkig, vagy az alá 2,5 cm-re lóghat) és szõrrel való fedettségre van szüksége. A farok összegubódzáskor egyedül a fület nem takarja, önvédelmi okokból.

A szõrzet nem lehet túl hosszú és lágy (összefagy), vagy túl rövid (nem tölti be szerepét, mint szigetelõ).A rövid farok, vagy helytelen szõrzet a farkon a kutya halálát okozhatja szélsõséges sarkvidéki kondíciók között.

Mint kommunikációs eszköz: a farok állásával, mozgatásával jelzi érzelmeit. Pl.: a farok hát felett csóválva örömöt, vagy várt közeledõ állatot jelez; a farok hátsó lábak közé húzásával félelmét nyilvánítja ki; a farok lehet leeresztett, csak a végével csapkodó, ha egy domináns állat vagy személy közeledik; a farok, amely magasan a hát felett vagy 45 fokos szögben mereven hordozott, s egy idõben a hátán feláll a szõr, valamint a vállán és nyakán testétõl eláll a szõr, agresszivitást jelent, ahol az egyik kutya kihívja a másikat.
 

A farok még lehet szukák esetében vízszintesen félrecsapott, amely jeladás a kan elfogadására párosodás idején. A farok vadászatkor vagy munka közben segédeszköz hirtelen fordulásnál, irányváltoztatáskor, hogy csak néhányat említsek.

Mozgás

Az alaszkai malamut mozgása folyamatos, szilárd, kiegyensúlyozott és erõteljes, fáradhatatlan, egyenes vonalú kell, hogy legyen. A malamut mozgása büszke és bátorságteljes; fej fenn, szemek éberek.

Oldalról nézve: a hátsó lábak indítják az erõteljes mozgást, amit az elülsõ lábak vesznek át hátulról. Ügetéskor, munkavégzés közben a mozgás fáradhatatlan, nyújtózó, lendületes lépésforma.

Elölrõl és hátulról való nézetben: a test nem tart sem jobbra, sem balra, a hátulsó lábak egyenes vonalban mozognak az elülsõkkel. A lábfejek a test középvonalának irányába tartanak, nem túl közel, de nem túl távol. (Ez is egy megkülönböztetõje a malamutnak mozgásban, ellentétben minden más fajtával szemben, amelyek hasonló nehéz munka közben

lábfejüket, lábukat igyekeznek a test középvonalán mozgatni.)
 

A jó szögellésû egyed esetében a vállak és az elsõ lábak szögellése olyan, hogy oldalnézetben, munkavégzõ mozgás közben megfigyelhetõ, hogy a kutya messze elõre nyúlik elülsõ lábaival. Amely egyed erre nem képes, az "mesterkélt", "cölöpös" mozgású. (Ez eredhet néha kevés mozgásból, túl kis helyen való tartásból; okozhatja a vállak helytelen szögellése is.)

A malamutnál leggyakrabban négyféle mozgásformát figyelhetünk meg: lépés, ügetés, poroszkálás és vágta.

Lépéskor az úgynevezett rövid, erõteljes lépés jellemzõ rá, mivel a kutya zömök, izmos, rövid lábú. Ekkor két-három végtag is éri a talajt egy idõben.

Ügetéskor, munkavégzés közben viszont a test megnyúlik, a végtagok pedig erõteljes, nyújtózkodó, egyenes vonalú mozgást mutatnak. Ekkor az átlós végtagok mozdulnak el egy irányban.
 

A vágta a kutya leggyorsabb járásmódja, s ennek többfajta sebessége létezik. A malamut könnyû, sík terepen vagy lejtõn lefelé haladva munka közben, szabadon pedig játszáskor, üldözéskor, vadászatkor használja a vágta különbözõ típusait.

A poroszkálás, amikor a kutya azonos oldalon lévõ lábaival egy idõben lép elõre, amivel érdekes látványt nyújt a szemlélõnek. Ezt a mozgásformát egészséges egyedek csak akkor használják, ha pl.: vadászat, kimerítõ napi túra, gyaloglás után hazafelé tartanak.

(A poroszkálással energiát takarítanak meg, s egy kevésbé fárasztó, mégis elég sebes mozgásra képesek.) Megjegyzendõ, hogy a poroszkálás küllembírálati szempontból hibás járásmód.

Pigmentáció

Mindenféle színben, kivéve Red (vörös) és Blue (kék) szõrzet színûeknél a szemhéjak, orr és a száj fekete. A pigmentáltság hiánya nem hóorr! A világos, pigmentálatlan orr esetleg megég az erõs napsütésben, és vonzza a rovarok tömegét, s ezáltal folyamatos kezelést igényel a fertõzések elkerülése érdekében.

A sarkvidéken élõ rovarok jócskán lerövidült életciklusuk miatt sokkal aktívabbak és agresszívebbek, mint a mérsékelt égövön élõ társaik. Így egy éppen dolgozó kutyának nem áll módjában a szemtelen, falkákban támadó legyek, szúnyogok hadait távol tartani magától.

A hóorr nyáron fekete, míg télen egy rózsaszínû csík alakul ki az orr közepén lefelé, hogy a D-vitamint könnyebben felvehesse a napfénybõl, ami könnyebben be tud szûrõdni, fel tud szívódni világosabb bõrön, mint sötét bõrön keresztül. Sok malamut élvezettel sütteti magát az egyre erõsödõ tavaszi napsütésben, s ha csak egy résnyi lehetõség kínálkozik is, kidugja orrát a kerítés lécei között, hogy napoztassa azt. Mások viszont valamilyen oknál fogva idegenkednek a napon való heverészéstõl; elbújnak a napsugarak elõl, s így hóorrukat megõrzik egész évben. Extra D-vitamin, valamint a tengeri alga megfelelõ mennyiségû adagolásával enyhíthetjük a hóorr által okozott, csupán szépséghibát. A tengeri alga egyébként rendkívül gazdag ásványi anyagokban, így mindenképpen ajánlatos kiegészítõje lehet kutyánk mindennapi diétájának.

A hóorr megengedett és bírálati szempontból semmi köze a helytelen pigmentációhoz. Mint már a szemek színénél említettem, a vörös és coboly színû kutyák esetében a pigmentáció a bõrön, a szõrzeten és szemeken világosabb lehet. E színek esetében a pigmentáltság enyhébb mértékû. Ezért elengedhetetlen a színek jó ismerete, felismerése bírálatkor.

Színek

A fehér mindig a második domináns szín, amely az alsó testet, lábakat, lábfejet, és az arc egy részét takarja. Ha elszigetelt, vagy folyamatos, foltos színek takarják a testet, az hibának számít.

Az egyenetlen foltok vagy nem szimmetrikus jelölések NEM kívánatosak.

Szõrzet

Az alaszkai malamut bundája vastag, olajos; gyapjas pehelyszõre 2,5-5 cm hosszú, a korona- és fedõszõrök 1-1,5 cm-rel hosszabbak a pehelyszõröknél.A bunda sohasem lehet hosszú vagy puha. A bundának egyöntetûnek kell lennie az egész test körül. Az elálló fedõszõrök és a kissé hosszabb, szintén elálló koronaszõrök biztosítják a vé delmet esõ, hó, s az idõjárás viszontagságai ellen, míg az olajos pehelyszõrök a hõszigetelés szerepét töltik be. A nedvessé, havassá vált kutya így könnyen megtisztíthatja magát bundája megrázásával. A bunda viszonylag rövid az oldalakon és hosszabbodik a vállak és a nyak körül, le a háton és a csípõ fölött. A comb hátulsó részén egy úgynevezett szoknya található, amely fedõszõrökbõl áll, de nem lehet hosszabb az átlagos koronaszõrök hosszánál.

A hosszú, puha vagy New England típusú bunda sok gondot okoz, amikor a kutya hóban dolgozik. A hó jégdarabokká formálódik a lábujjak között, amik a kutyát megnyomorítják, munkaképtelenné teszik. A hosszú szõrzet az alsó testrészen és a farkon összegyûjti a havat, nedvességet, ami megfagyva lóg a kutya testén. A mozgás nehézzé válik, a bunda és a farok nem tudja betölteni hõszigetelõ szerepét. A jégdarabok nem rázhatóak le oly egyszerûen, mint a hó egy szabályos bundájú egyedrõl. A továbbra is nedves körülmények között dolgozó kutya még több jeget fog magára gyûjteni, aminek eredménye szõrzetvesztés; a hõszigeteltség hiánya pedig megfagyással jár.

Ha a bunda viszont túl rövid, az szintén hiba, mert az ilyen szõrû állat nem tudja elviselni a nagy hideget és szelet, vagy pedig több élelemre van szüksége, hogy abból hõt állítson elõ. A korrekt bunda csak kevés gondozást igényel és sohasem nyírott, kivéve esetleg a lábujjak körül.

Méretek

A malamut mérete bizonyos határok között változó lehet. A kutya mérete sohasem kerülhet elõtérbe a típussal szemben. Az arányosság, mozgás, típus és más, munkához szükséges tényezõk figyelembevétele után van döntõ szerepe bírálatkor.
 

Ha két minden tekintetben egyforma minõségû kutyát bírálunk, akkor a kívánatos szánhúzó mérethez közelebb álló egyedet kell elõnyben részesíteni. Tapasztalatok szerint

kanok: 25-2'7 inch......63,5-68,5 cm

szukák: 23-25 inch..... 58,5-63,5 cm

méret intervallumba esõ kutyák közül kerülnek ki a legarányosabb, legtípusosabb egyedek, akik képesek megfelelni az irántuk támasztott követelményeknek.

A kívánatos szánhúzó méretek a következõk:
 

Kanok: 63,5 cm magas a lapockánál mérve (38,5 kg).

Szukák: 58,5 cm magas a lapockánál mérve (34 kg).

Ezen méretek kívánatosak, mert a kutyának folyamatos, kemény fizikai munkát kell végeznie viszonylag kevés ételmennyiség elfogyasztásával. Egy nagyobb kutya több élelmet igényel az életben maradáshoz, tehát több súlyt kellene cipelnie. Egy, a kívánatos méretnél kisebb kutya viszont nem lenne képes megfelelni a tõle elvárt fizikai követelményeknek, miszerint a szánt hosszú távolságokra húzza napokon keresztül.

A méretezés alapja egyszerûen: a hatékonyság.
 

A túl nagy méretû kutyák egyszerûen nem mûködnek jól csapatban: nehézkesek, nem tudnak reagálni eléggé a hirtelen fordulóknál, meredek lejtõn lefelé nem elég fi,irgék, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy megvan bennük a hajlam arra, hogy nem akarnak dolgozni.